ParsonsMa talalkoztam a Parsons School of Design embereivel, a Design & Technology reszlegbol. Erdekes volt beszelni veluk, raadasul pont most van kiallitasuk, amin a hallgatok diplomamunkai lathatoak.
Az egyik egy erdekes munka volt, Fang-Yu Lin munkaja: From the Great Beyond: Internet as an Entity? Channeling the net Through a Robotic Typewriter. A regi idok gepeit hozza vissza. Egy hagyomanyos irogepen lehet begepelni (van benne papir meg minden), es a gep erre a valaszokat ugyanugy az irogepre irja. Emberi nyelven feltett kerdesekre reagal mindenfele hosszu, kereso motorok segitsegevel megtalalt valaszokkal.
Egy masik Thomas Akel: Neural Combat System-je, Mortal Combat style. Es megegy erdekes: Naupama Nagaraj: Lying on the bed I did not make, ahol szepen bele is lehet fekudni egy fugonyokkel elkeritett agyba, de sok nyugodalom nem jon ki belole. A Parsons-os elmenyek utan irany egy vegetarianus etterem, a gobo: food for the five senses, ahol sikerul seitan-t enni. Kifejezetten finom. No es megismerkedtem a Bubble Tea fogalmaval is: valamilyen lottyben kis golyocskak uszkalnak - amihez kulon vastag szivoszalat adnak, hogy fel tudd oket szivni. Mert hogy az egyebkent tapiokabol keszult golyocskak ehetoek, amikor a szivoszalon felszalad, lehet ragicsalni :)
darkeye |
